Energia hatékonyság a közvilágításban

 

A XXI. század fő kihívása az energetika terén, a megújuló energiaforrásokon alapuló - főképp villamos és hő energia - minél nagyobb arányú előállítása, és beillesztése a hálózati elosztó rendszerekbe. Ezen törekvések mentén konkrét vállalásokat tettek a régiós és európai országok, köztük hazánk is. A másik, ezzel párhuzamos törekvés az, hogy a jelenlegi, sok esetben pazarló energia felhasználást csökkentsük. Ez a törekvés a villamos energia felhasználásában, a világítás technika terén jelenleg eredményesen, és gazdaságosan megvalósítható, egy új, ám már jól bejáródott és elfogadott technológiának – a LED-nek köszönhetően.

 

A világítás technikában a LED kb. 5 évvel ezelőtt vált elfogadott, és támogatott műszaki megoldássá Európában. Ekkor már minden komolyabb gyártó cég eme technológia fejlesztésére koncentrált. A közvilágításban ekkor már megjelentek a komolyabb PILOT projektek. Szerencsére Magyarország ezen a területen egy úttörő szerepet tölt be jelenleg az EU-ban, ami hozzásegített bennünket ahhoz, hogy több éves üzemeltetési tapasztalatok alapján pontosan tudjuk tervezni a LED-es világítási projektek műszaki és gazdasági mutatóit.

A nagyszámú referenciák elemzése és a felhasználók pozitív visszajelzései alapján ma már biztosan igazolható az az elképzelés, hogy a világítás technikában, elsősorban a közvilágítási területen, banki finanszírozással megvalósuló projektek gazdasági (kisebb fenntartási költség) és társadalmi (jobb világítási színvonal, energiatakarékosságon alapuló CO2 kibocsátás csökkentés) hasznossága megkérdőjelezhetetlen.

 

Több motivációs tényező is ösztönzi tehát a felhasználókat a takarékosságra:

 

1.) Az villamos energia díja az elkövetkező időszakban várhatóan tovább emelkedik. Ennek egyik oka éppen a megújuló energiaforrások

    alkalmazásának elterjedése, aminek társadalmi hasznossága vitathatatlan, ám a magas beruházási költségeket az állam a felhasználókra hárítja.

    Ezek a tételek ráadásul a monopol szolgáltatók által számlázott hálózati díjai között kerülnek érvényesítésre, tehát szabályozott, fix, kötelező - és

    nem a versenypiacon beszerezhető szolgáltatási díjtételekről van szó.

 

2.) A meglévő lámpatestek lecserélésével nem csak energiatakarékosabb – és ezáltal olcsóbb – világításhoz jutnak a felhasználók, hanem jobb

     minőségű szolgáltatáshoz is. Ez a technológiai fejlődésnek köszönhető, ami a LED-et mint fényforrást, minden paraméterében a XX. században

     elterjedt világítási technológiák fölé emeli. Nem csak a fényhasznosítási paraméterei jobbak a mostani fényforrásokénál, de az élettartama is

     sokszorosa.

 

Mindezek alapján várható, hogy az elkövetkező 4-5 évben hatalmas expanzió lesz a közvilágítási lámpatestes csere piacon. Magyarországon mintegy 1.800.000 közvilágítási lámpatest található, amelynek mintegy 5%-6% jelenleg a LED-es technológia.

 

Ezen projektek finanszírozási igénye hatalmas. Piaci becslések szerint, a szükséges beruházási volumen mintegy 450-500 millió EUR. Az elmúlt években a kormány mintegy 50 millió EUR, döntően uniós forrást csoportosított ilyen célokra. Ezekből az invesztíciókból megvalósult projektek tették lehetővé az új technológia piaci elfogadottságát. Ettől kezdve viszont világossá vált, hogy a finanszírozásról a későbbiekben más módon kell gondoskodni.

 

Magyarországon a közvilágítás kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. A közvilágítás díjait tehát a települések fizetik, nekik kell gondoskodniuk az lámpatestek beszerzéséről, felszereléséről, üzemeltetéséről, rendszeres karbantartásáról. Ezen szolgáltatás értéke jellemzően jelentős díjtétel minden egyes önkormányzat éves költségvetési tervezetében. Mivel a másik oldalon nem tudják a költségeket tovább hárítani a végfelhasználókra, a szolgáltatást pedig kötelezően biztosítaniuk kell, ezért az egyetlen lehetőség, hogy próbálják a kiadásokat csökkenteni.

 

Egy új beruházás kiadás csökkentő hatása kettős: jellemzően nem csak a villamos energia díjon lehet megtakarítást elérni, hanem az új eszközök karbantartási, tehát általános üzemeltetési költségei is kisebbek. Az így elérhető megtakarítás lehet a fedezete az új beruházásoknak.

Az önkormányzatok többségére jellemző, hogy szűkös beruházási kerettel rendelkeznek, és döntő többségük nem akar banki hitelt felvenni. Ahhoz, hogy a fent leírt beruházások eredményesen, és tömegesen megvalósulhassanak az elkövetkező években, várhatóan az ESCO modell lesz a legkézenfekvőbb megoldás. Ezzel lehetőség nyílik nagy arányú banki kölcsönök bevonására egy gazdaságilag és társadalmilag is hasznos tevékenységbe.

 

ESCO modell a közvilágításban

 

Magyarországon a közvilágításban már a 90-es években elterjedt az ún. ESCO (Energy Saving Cooperation) modell, melynek keretében egy külső cég kombinált műszaki és pénzügyi szolgáltatást nyújt a végfelhasználónál felmért energia-megtakarítás kihasználására. Ezáltal a végfelhasználó intézmények és a piaci szereplők egy stabilabb működési környezetben vehetnek igénybe illetve nyújthatnak szolgáltatásokat, mely elősegítheti az üzletileg kölcsönösen előnyös hosszú távú együttműködést.

 

Ma az önkormányzatok döntő többségében megérett a helyzet a közvilágítás teljes körű vagy részleges korszerűsítésére, mivel a mostani világító berendezések nagy többsége a mai technikai színvonalat figyelembe véve pazarló. Mivel a települések forráshiánnyal küszködnek, cégünk olyan konstrukciót kínál a probléma megoldására, ami:

 

1.) Átlátható és kiszámítható pénzügyi elszámolást biztosít partnereink számára.

 

2.) Nem igényel Önkormányzati forrást, a beruházás a megtakarításból térül meg.

 

3.) Az Önkormányzatnak nincs kockázata, mivel a hitelfelvevő az U Light Kft.

 

4.) A piacról beszerezhető legmegfelelőbb technológiát, és ár/érték arányban legjobb terméket kínáljuk partnereinknek.

 

Az ESCO modell lényegét tekintve akkor teljes, ha az ügyfél minden igényét ki tudja szolgálni a vállalkozás. Ennek fő pontjai az alábbiak (projekt menetét tekintve időrendi sorrendben):

 

1.) Piac felmérés, potenciális ügyfelek megtalálása, minősítése.

 

2.) Műszaki felmérés, szükséges tervek és energetikai hatástanulmány elkészítése.

 

3.) Beruházás előkészítése, szerződéskötés.

 

4.) Beruházás előfinanszírozása (források megszerzése).

 

5.) Beruházás lebonyolítása kulcsra készen.

 

6.) Az új eszközök üzembe helyezése, a szolgáltatási szakasz megkezdése, ami az alábbiakat tartalmazza:

A) A felszerelt lámpatestek üzemeltetése és karbantartása az ESCO-s futamidő végéig.

B) Az elektromos energia szolgáltatása az ESCO-s futamidő végéig.

 

 7.) Projekt zárása a futamidő végén, az eszközök önkormányzati tulajdonba adása.

 

A futamidő alatt az önkormányzat felé három díj kerül havonta kiszámlázásra:

Energia és hálózati díjak, ami a tényleges fogyasztásból adódik. Ezt az energiakereskedő számlázza a fogyasztónak.

A beruházás törlesztésének havi díja, ami emelt szintű szolgáltatási díjként kerül kiszámlázásra az U Light Kft. részéről. Ezzel együtt kerül kiszámlázásra a lámpatestek tényleges karbantartási költsége is.

 

A futamidő alatt az ESCO szellemiségének megfelelően minden tétel indexálódik, beleértve a törlesztő részleteket is. A szerződésekben az ügyfelekkel szemben minden esetben kikötjük a teljes körű inkasszó jogot az esetleges nem fizetések esetére, a teljes projekt volumenére. Ha mindezek ellenére sem behajtható a követelés, akkor az eszközök leszerelésének a jogával is élhetünk, hiszen a futamidő végéig ezek a tulajdonunkat képezik. Ez a szerződésekben külön kiemelésre kerül.

 

Mivel a korszerűsítéskor alapelvként határozzuk meg, hogy a települések díjkiadása összességében ne növekedjen a mostani szinthez képest - de a fő célkitűzésünk az, hogy már a törlesztések megkezdésekor mintegy 5%-al csökkenjenek az ügyfelek kiadásai – ezért feltételezhető, hogy az eddig közvilágításra fordított összeget, amit egyébként kötelező önkormányzati feladatként a központi költségvetés biztosít a település számára, továbbra is fizetni tudják a szerződött települések.

 

Az energiafogyasztás csökkentése és az energiapazarlás megszüntetése egyre fontosabb az Európai Unió számára. Az Unió vezetői 2007-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az Unió éves energiafogyasztását. Az energiahatékonyságról szóló irányelv (2012/27/EU) 2012 decemberében lépett hatályba.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:315:0001:0056:HU:PDF

Ezen irányelv értelmében a tagállamok kötelesek 2020-ig elérendő nemzeti energiahatékonysági célokat rögzíteni, amelyek az elsődleges vagy a végleges energiafogyasztáson alapulnak. Az irányelv ezenkívül jogilag kötelező szabályokat határoz meg a végfelhasználók és az energiatermelők számára. A tagállamok jogosultak e minimális előírásoknál szigorúbb szabályokat hozni az energiamegtakarítás érdekében.

A Kormány 1215/2015. (IV.17.) Korm. határozata tartalmazza az energiamegtakarítás eléréséhez szükséges egyes kormányzati feladatokat.

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15053.pdf

 

 Cégünk rendelkezik megfelelő szakmai tapasztalattal, technikai, szellemi és jól bejáratott beszállítói kapacitásokkal ahhoz, hogy teljes ESCO modellben történő közvilágítási projekteket valósítson meg leendő ügyfelei legnagyobb megelégedésére. Ezen projektek társfinanszírozásához keresünk banki partnert, aki fantáziát lát cégünkben, és ebben az új piaci lehetőségben.

 A beruházási érték 75%-80%-ához keresünk banki finanszírozást. Jellemzően 8-10 éves futamidejű, Forint alapú kölcsönökről lenne szó, melyeket cégünk venne fel a banktól, és ahol a végső adós mindig valamelyik önkormányzat, akinek a beruházást megvalósítjuk.

 

HUN

ENG

Cím: 1119 Budapest, Vahot utca 6.

Központi telefon: +36 1 792 0370

Központi fax: +36 1 792 0371

E-mail: info@ulight.hu